február 6-án 16 óra
Tárlatlátogatás Birkás Ákos festőművész „szabadságharc” c. kiállításán a Knoll Galériában
Birkás Ákos legújabb festményeinek szereplői bensőséges jelenetek résztvevői, s a lazúros megfestés és a meleg tónusok is az érzelmek és az érzékeny elmélyülés világát idézik. Ám azáltal, hogy Birkás a képek hátterét absztrakt festészeti megoldásokkal alakítja ki, munkáinak szelíd alakjai egyszerre olyan struktúrák részeivé válnak, amelyek az egyéni létük dimenzióin túlmutatnak.
Így
- a filozófiai gondolkodás kortárs érvényesítésének joga és
- a filozófiai gondolkodás újraalkotásának igénye
a festészet hagyományával együtt, párhuzamosan jelentkezik.
Birkás Ákos: Szt. Jeromos és egy ismeretlen 2013. 170x140 cm
A festészet hagyományára és a festmények társadalmi helyzetére vonatkozó iróniát tükrözi, hogy képein a jelenetek csak a középrészt foglalják el, s így maga a festmény mindössze egy vászonra helyezett folt. A kép nem nyújt tehát teljes illúziót (ahogy a televízió-képernyő vagy a mozikép teszi) s nem engedi, hogy a néző teljesen feloldódjon a festmény „valóságá“-ban, azaz felhív a továbbgondolásra. A képek sajtófotók alapján készülnek, de az ösztönös és poétikus változtatásokkal megfestett jelenetek érzelmi töltése – a fentiekben említettek szerint - rendkívül intenzív.
A képek témája mindig a személyes kapcsolat, egy csoporton belül vagy egy-egy pár viszonylatában. Birkás Ákos így foglalja össze ennek hátterét:
„Nehéz korszakokban, ha egy társadalom hosszú éveken át nehéz szituációt él át, felértékelődnek
- a személyes kapcsolatok, s
- az egyes elnyomott személyek egyenjogúsításának megvalósítási lehetőségei és
- önállóságának kifejeződési formái”.
Azok, akik ma az önállóságukat – akár érzelmi, akár intellektuális tekintetben - felvállalják, kisebbségbe kerültek. Az egyéb kisebbségi csoportokhoz hasonlóan ők is szabadságharcot folytatnak az élet-lehetőségeik érdekében.
A feministák kijelentése: „A személyes ügy társadalmi“ ma is érvényes. Ugyanis kizárólag az „önmagára rátalálás“ és az önvizsgálat lehet a szabadságharc alapja, ám ez csak az érzékenység segítségével kezdődhet. Olyan érzékenységgel, amely a hatalommal szembeni alternatívát jelentheti, akár még a sérülékenységet is felvállalva.
Hasonló történetek kapcsolódnak a legkülönbözőbb időszakokban készült, ma múzeumokban kiállított szenteket ábrázoló képek figuráihoz. Ők maguk a festményeken gyöngéd, nem domináns emberekként jelennek meg, akik mégis dinamikusak és önmagukkal szemben szellemileg igényesek. Megjelenítői így olyan elképzeléseknek, amelyek a kortárs pozíciók meghatározói.
(Knoll Galéria nyomán http://budapest.knollgalerie.at/elozetes0.html)
FESTÉSZETET KEDVELŐK KÖRE – a művészeti szépség Klubja
Találkozunk 4 óra előtt 10 perccel a Knoll Galériában (VI. Liszt Ferenc tér 10.).