FESTÉSZETET KEDVELŐK KÖRE – a művészeti szépség Klubja
Január 19. csütörtök 16 óra
Tárlatlátogatás Ferenczy Károly (1862-1917) festőművész gyűjteményes kiállításán a Nemzeti Galériában, tárlatvezető Boros Judit társ-kurátor.
Százötven éve született Ferenczy Károly, a magyar festészet egyik legnagyobb hatású alakja. A kifinomult úriember, az érzékeny és tépelődő művész, a napfényben fürdő tájak festője - Szentendre, München, Párizs és Nagybánya mestere. A teljes életmű kiállítása látható a Magyar Nemzeti Galériában.
Ferenczy Károly: Október
A kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye és 80 grafikája kerül bemutatásra, de nem kronológiai sorrendben, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén. A teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport mentén bomlik ki az életmű. (Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat)
Ferenczy Károly: Madárdal
Ferenczy nagy műgonddal, fáradságot nem ismerő elmélyültséggel, a lényeget kutatva tökéletesítette műveit. Hetekig, hónapokig dolgozott egy-egy festményén, annak témavariációin. Kereste a leghatásosabb képkivágásokat, vizsgálta a kompozíciós egyensúlyt, méregette az egymásra rímelő színeket és formákat. A művész alkotói útkereséseibe enged bepillantást az a kiállítási egység, amelyben a Ferenczyre oly jellemző munkafolyamatot az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sorával érzékelteti.
A látogatás során különös figyelmet fordítunk az életmű azon vonatkozásaira, amelyek miatt Ferenczy Károlyt a modern magyar festészet elindítójának tekintik.
Találkozunk a Nemzeti Galéria „A" épület pénztáránál.
FESTÉSZETET KEDVELŐK KÖRE – a művészeti szépség Klubja
Január 25. SZERDA 18 óra !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kortárs Művészeti Szabadegyetem a Bálint Házban:
Holokauszt-emlékezet a kétezres évek művészetében Tanúság, topográfia, archívum. Előadó: Kékesi Zoltán – tanársegéd, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Képzőművészet-elmélet Tanszék.
Az előadás alcímében jelölt három elem, a túlélői tanúságtétel, a genocídium egykori helyszínei és mai topográfiája, valamint az archív dokumentumok a holokauszt-emlékezet kulcsfontosságú támasztékai, médiumai és egyben metaforái. Művészeti használatuknak sajátos története és formái vannak, amelyek mentén jellemezni lehet azokat a művészeti stratégiákat, amelyek az emlékezet eltérő – időben és térben sem állandó – kulturális, szociális, mediális és politikai kontextusaiban születnek meg. Az elmúlt bő egy évtized művészeti alkotásai azt mutatják, hogy a holokauszt művészeti reprezentációjában e használati módok terén változás történt. Az előadás számos nemzetközi példa segítségével ezt a folyamatot mutatja be.
Találkozunk a Bálint Házban.