FESTÉSZETET KEDVELŐK KÖRE – a művészeti szépség Klubja
Április 15. csütörtök 16 óra
Tárlatvezetés a „Képarchitektúra – képobjekt. Epizódok a radikális festészet történetéből 1920-2010" c. kiállításon a Kassák Múzeumban, tárlatvezető Aknai Katalin.
A XX. század izmusai közepette indult a képi felület faktúrájának, ill. hatásának mély vizsgálata.
A festett kép - legyen akár formákból szerkesztett architektúra, akár a szín önerejére építő objektum - anyagszerűsége a modern művészet egyik alapkérdése azóta, hogy az ábrázolással és történetmeséléssel szakító radikális festészet különböző irányai megjelentek. A Kassák Múzeum kiállításán ennek az egy évszázada indult és ma is zajló folyamatnak néhány epizódját láthatják az érdeklődők a kezdetektől napjainkig.
A kiállított munkák között láthatjuk Birkás Ákos, Donáth Péter, Gál András, Hantai Simon, Kompa Hartwig, Ingo Nussbaumer, Károlyi Zsigmond, Kassák Lajos, Marcia Hafif, Molnár Sándor, Dirk Rathke, Stephan Baumkötter, Sean Shanahan, Szabó Dezső műveit.
A rendkívül gondosan végzett válogatás, a hatásosan rendezett terek kiemelik a kiállítási programok közül ezt a bemutatót.
Tárlatvezetőt az Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetből kaptunk a szuggesztív és nem különben tündéri Aknai Katalin személyében.
 | Kassák Lajos: Dinamikus konstrukció |
FESTÉSZETET KEDVELŐK KÖRE – a művészeti szépség Klubja
Április 29. csütörtök 16 óra
Műterem látogatás Gál András (42) festőművésznél.
A régóta érlelődő látogatásunk apropóját az április 15.-i programunkon szereplő kiállítás adja.
Gál András nemcsak komoly szerepet játszott a „Képarchitektúra – képobjekt" c. tárlat előkészítésében, de műveivel egy fontos epizódot is képvisel.
Jó tudnunk, hogy Gál András Magyarországon az egyetlen, a nemzetközi monokróm festészeti vérkeringésben közvetlenül részt vevő festő.
A monokróm festészetben a szín maga vált a kép tárgyává és témájává. A munkákban a színre, a színhatásra, a szín és a fény viszonyára, a festék materialitására és a festés folyamatára helyeződik a fő hangsúly. A festészet kifejezőereje kerül előtérbe.
„Képeimet mind a mai napig nem tekintem szín-energia-mezőknek, sokkal inkább érzelmileg interpretálható színstruktúráknak, a festék anyagára helyezem a hangsúlyt, ami hideg és nedves. Rezignáció, túláradás, kisugárzás, áthatolás, a kimondhatatlannal folytatott játék - ezek a fogalmak számomra mindenek előtt valók. A pigment másodlagos...." – mondja a mester.
Gál András hol dekoratív, hol meditatív, hol expresszív alkotásai a radikális amerikai festőcsoport európai kontextusát teremtik meg, s megjelenítik a kortárs monokróm festészet fiatalabb generációjának szemléletét.
 | Gál András: Cím nélkül, 2006. |